Az internettelefónia lakossági felhasználásáról egy évvel ezelőtt írtunk az Antenna Magazinban. A VoIN azóta is izgalmas és egyre forróbb téma. Mostani összeállításunkban a nyílt interneten bonyolított telefonforgalom üzleti szegmensben betöltött szerepével foglalkozunk. A piac fő kérdése itt az, hogy vajon a vállalatoknál is hasonló sikerekre számíthat-e a VoIN, mint lakossági körben.
Tisztázzuk először is, mit értsünk internettelefon alatt! A VoIN [voice over internet] olyan beszédkommunikációs eszköz vagy alkalmazás, amely a nyílt internetet használja az internetprotokoll szerint képzett beszédcsomagok továbbítására. Végberendezésként PC [fejhallgató-mikrofon, illetve a használt alkalmazáshoz készült telefonformájú periféria kiegészítéssel] vagy IP-telefon, illetve analóg telefon adapterrel [ATA] kiegészített hagyományos telefonkészülék is használható mindkét oldalon. A VoIN rövidítés utal arra, hogy az egyébként VoIP [Voice over IP] technológiára épülő megoldás átviteli közege a nyílt internet.
Mitől terjed?
A VoIN elterjedésének alapja az a robbanásszerű fejlődés, amely a szélessávú internet-hozzáférésben tapasztalható a világon. Az IP alapú telefonálás igazi tömegesedése a lakosság körében akkor indult el nálunk is, amikor a fejlett országokhoz hasonlóan jelentős fölénybe került a szélessáv a keskenysávhoz képest. Nincs ez másképp az üzleti szférában sem. A BellResearch évente kiadott Magyar Infokommunikációs Jelentésének idei eredményei szerint jelenleg a legalább egy PC-vel felszerelt hazai társas vállalkozások 83%-a rendelkezik internet-hozzáféréssel valamelyik telephelyén, ezek több mint háromnegyedének van szélessávú kapcsolata. Ez az összes működő vállalat valamivel több mint a felét jelenti, több mint 100 ezret.
Korai még szabályozni?
Csak a közelmúlt piaci eseményei késztették a hazai távközlési szolgáltatókat és a szabályozókat arra, hogy érdemben foglalkozzanak az internetes telefóniával. Eddig ugyanis a telkók csupán a szolgáltatói és a vállalati IP rendszerekre koncentráltak, a VoIN kérdéskörét túlzottan lakossági fókuszúnak tartották. Hasonlóan keveset hallottunk a szabályozóktól is a témáról, mert szerintük a magánhálózatok és a tisztán internetes adatforgalom [még ha beszéd is a tartalma] semmilyen szabályozást nem igényelnek. Úgy vélik, még fejletlen a piac, és meg kell várni, hogy kialakuljon valamilyen gyakorlat, amiben esetleg a szabályozónak is lehet feladata.
A teljes cikk az Antenna Magazin honlapján olvasható.
| 
