Heti elemzéseink - ICT2007    
Publikációk
/
Heti elemzéseink
/
Heti elemzéseink - ICT2007
br_itb_2008_18.pdf [187.39 Kb]
Intézményi hálózatok

2008. május 6. 12:25
A költségvetési szektor ''hálózatiság'' tekintetében az üzleti szféra mögött halad. A szegmensek közötti jelentős különbségek arra utalnak, hogy a költségvetés perifériáin konzerválódni látszik a lemaradás.

A Magyar Infokommunikációs Jelentés dedikált fejezetben foglalkozik a költségvetési forrásból gazdálkodó intézmények hálózati sajátosságaival. A BellResearch 2007-ben hetedik alkalommal elvégzett kutatása betekintést enged az egyes szegmensek [központi költségvetés, önkormányzati intézmények, oktatás és egészségügy] jellegzetességeibe is.

Nem magától értetődő

A Jelentés adatai alapján háromból csaknem két költségvetési intézmény rendelkezik helyi hálózattal, ami az egy évvel korábban mért értékhez képest nem mutat érdemi változást.
Ugyanakkor figyelemre méltó a szegmensek közötti drasztikus különbségek megléte, ezt az elmúlt időszakban sem sikerült jelentősen csökkenteni.

A közszféra bizonyos szegmenseiben érzékelhető meglehetősen alacsony lan-penetráció arra utal, hogy noha hatékony, pc-kkel támogatott csoportmunka nehezen képzelhető el az intézmény gépparkjának összekapcsolása nélkül, a számítógépes hálózatok alkalmazása a hazai közszféra gyakorlatában még korántsem magától értetődő.

Az egészségügyi intézmények lemaradása különösen fájdalmas, hiszen az erőforrások információtechnológiai eszközökkel támogatott megosztása, de akár a globális munkamegosztásba való bekapcsolódás ebben a szektorban igen komoly hatékonyságnövelő potenciált rejt.

Árnyalja a képet, hogy a központi közigazgatás, a közép- és a felsőfokú oktatás, illetve a fekvőbeteg-ellátás területén tevékenykedő intézmények gyakorlatilag mindegyike üzemeltet helyi hálózatot. A központi régióbeli, illetve a nagyobb intézmények az átlagosnál jobb helyzetben vannak.

Eljutni a felismerésig

Kissé távolról szemlélve az üzleti szféra eredményei nem sokban különböznek az intézmények adataitól. A részletes vizsgálódás azonban lényegi eltérésekre világít rá.

Bár az 1–9 fős mikrovállalkozások mindössze egyharmados lan-penetrációval jellemezhetők, a szektor felsőbb régióinak reprezentánsai jóval egységesebb képet mutatnak. A 10 főnél többet foglalkoztató cégeknek már nagyobb hányada kötötte hálózatba számítógépeit, mint az intézményi szféra átlaga, a közép- [50-249 fős] és a nagyvállalati körben pedig jóformán teljes ellátottságról beszélhetünk.

Mindez arra utal, hogy a hazai gazdálkodó szervezetek a közszféránál előbb jutnak el a felismerésig, miszerint az it-eszközök hálózatba szervezése az erőforrások hatékonyabb elosztása révén jelentős előnyöket hordoz magában.

A fejlődés útjai

Dedikált szerverszámítógépet a helyi hálózattal rendelkező intézmények 71 százalékánál találunk, ami mintegy 6800 költségvetési szervezetet jelent. Itt valamivel kisebb a közszféra vállalatoktól számított elmaradása, valamint az egyes intézményi szegmensek között is kisebb különbségek figyelhetők meg, mint összességében a helyi hálózatoknál.

Mindez arra utal, hogy bár a közszféra fejlettségét tekintve erősen polarizált, az egyes pólusok viszonylag homogének. Így, ahol felmerült az eszközök hálózatba kötése, ott már relatíve könnyű a továbblépésben rejlő lehetőségek felismerése, az erőforrások központosítása felé való továbblépés.

A közszféra a vezetéknélküli hálózatok elterjedtségét tekintve a hazai viszonyok között élenjárónak mondható. Csaknem minden ötödik intézmény [19 százalék] üzemeltet wlan-t, további 4 százalék pedig éppen ilyen hálózat létesítését tervezte a felmérés időpontjában.


Elemzésünk az
IT-BUSINESS hetilapban jelent meg. A szerkesztett, diagramokkal illusztrált anyag honlapunkról letölthető.


Többre kíváncsi a témában, mint ez a rövid ízelítő elemzés? Részletes adatokra van szüksége a stratégiaalkotáshoz?

Ismerje meg a Magyar Infokommunikációs Jelentés oldalain a részpiaci modulok tartalmát, és az elemzésekből állítsa össze az Ön és cége igényeire szabott csomagot!

www.ictreport.hu

 



További anyagok
Így készül a Jelentés
A Magyar Infokommunikációs Jelentés 2007-es kiadásának számaiba betekintő cikksorozatunk végén az átfogó kutatás hátterét és a 2008-as évfolyam újdonságait mutatjuk be.
Távközlési csomagok
Intézményi honlapok és e-ügyintézés
Intézményi internetpenetráció
Mobilkommunikáció az intézményeknél
Vezetékes távközlés a közszférában
Intézményi alközpontok
A közszféra it-fejlesztései
A közszféra it-biztonsága
Szoftverek az intézményeknél
Intézményi szerverek
Pc-k a közszférában
Többet - egy csomagban?
Digitális tévézés
Lakossági mobilhasználat
Lakossági vezetékes telefon
Szűkül a digitális szakadék
Átrendeződő internetpiac
Pc-használat: terjedési korlátok
Jártasság és felkészültség
Lakossági pc-használat
Digitális hétköznapok
Számítógép a háztartásokban
Üzleti szféra: távközlés
Informatikai biztonság
Vállalati honlapok
Tovább terjed az üzleti szélessáv
Üzleti internet
Informatikai fejlesztések
Informatikai szolgáltatások
Üzleti megoldások
Konvergens szolgáltatások
Terjeszkednek a csoportok
Vállalati kliensszoftverek
Kéziszámítógépek és okostelefonok
Nyomtatók üzleti piaca
Fix telefónia ip alapokon
Fix telefónia az üzleti szegmensben
Vállalati szerverek
Vezetékkel vagy anélkül?
Üzleti és adatkommunikáció
Vállalati ip-telefónia
Vállalati pc-trendek - fókuszban a hordozhatóság
EnglishKeresésHonlap-térképJogok és adatvédelemKapcsolatfelvétel
Kód:
BellResearch - Jó döntéseket támogatunk. ¤ Telefon: [+36-1] 477 01 00 ¤ Telefax: [+36-1] 477 01 01 ¤ H-1133 Budapest, Gogol u. 16.