Egy megfelelően kialakított intézményi honlap formálja a szervezettel kapcsolatos közgondolkodást, megteremti a kétirányú, interaktív kommunikáció lehetőségét, továbbá az e-közigazgatás alapvető infrastruktúrájaként szolgál. Az internetes jelenlét napjainkban már az öszszes intézményi szereplő számára lehetőség, de egyre inkább állampolgári elvárás is. A BellResearch a Magyar Infokommunikációs Jelentésben évente vizsgálja, hol tart ezen a téren a közszféra.

Statikus, leíró jelleg

A legutóbbi, 2007-es adatfelvétel szerint a hazai intézmények jó fele - 54 százaléka - van jelen saját oldalakkal a világhálón. Ez némi növekedés az egy évvel korábbi ellátottsághoz képest. A kutatás eredményei azt is jelzik, hogy a közszféra honlapjainak többsége leíró, statikus jellegű. A központi költségvetés alá tartozó szervezetek az átlagosnál valamivel jobb helyzetben vannak, de az önkormányzati intézmények honlapjainak háromötöde még egyáltalán nem támogatja az ügyek elektronikus lebonyolítását.

Az e-ügyintézés ott sem terjed ki mindenre, ahol egyébként alkalmazzák. A központi közigazgatási intézmények honlapjainak már közel egyharmadánál [29 százalékánál] rendelkezésre állnak ugyan letölthető formanyomtatványok, azokat az interneten keresztül nem lehet benyújtani; az önkormányzati intézmények esetében ugyanez az arány 16 százalékra tehető. Az űrlapok online kitöltésére és benyújtására a hazai intézményi honlapok mindössze 6-7 százaléka ad lehetőséget.

Forráshiány

A kutatók az átfogó felmérésben azt is vizsgálták, milyen okok hátráltatják az elektronikus ügyintézési megoldások terjedését. Míg a korábbiakban a legfontosabb visszatartó erő az ügyféligények hiánya volt, addig a Jelentés legutóbbi kiadása szerint ez megváltozott.

Jelenleg a leggyakoribb indoknak a forráshiány számít: az intézményi döntéshozók mintegy fele arról számolt be a BellResearch kutatóinak, hogy a kívánatos rendszerek kifejlesztésére nincs elegendő pénzük. Árnyalja viszont a képet, hogy a honlapok sok esetben olyan funkciókat sem nyújtanak, amelyek nem igényelnének különösebb anyagi ráfordítást.

A hátráltató okok között a központi költségvetési szervezetek ötödénél a jogszabályi háttér kérdései is felmerülnek; sokan a jelenlegi informatikai infrastruktúrájukat nem tartják elég fejlettnek egy ilyen szolgáltatás beindításához, de a házon belüli kompetenciahiány is problémát okoz.

Visszafogott tervek

A közszféra internetes megjelenésének technológiai háttere keveset fejlődött az elmúlt egy évben. Az intézmények mintegy felénél a honlapok még mindig egyedileg programozott, statikus oldalakból állnak; legnagyobb arányban az egészségügyben találkozunk ilyen megoldással. Mindössze az érintett szervezetek egynegyedénél jelenik meg az oldalakon dinamikus, gyakran frissülő tartalom, valódi tartalomkezelő rendszer pedig csak minden tizedik esetben üzemel a honlap mögött, jellemzően a központi költségvetési szegmensben.

Csak minden nyolcadik-kilencedik intézmény irányozta elő honlapjának lényeges mértékű, tartalmi vagy formai átalakítását a következő fél évben, kisebb módosítást pedig 30 százalékuk, a megkérdezett döntéshozók többsége, 55 százaléka azonban egyáltalán nem tervezett fejlesztést.

Elemzésünk az IT-BUSINESS hetilapban jelent meg. A szerkesztett, diagramokkal illusztrált anyag honlapunkról letölthető.

Többre kíváncsi a témában, mint ez a rövid ízelítő elemzés? Részletes adatokra van szüksége a stratégiaalkotáshoz?

Ismerje meg a Magyar Infokommunikációs Jelentés oldalain a részpiaci modulok tartalmát, és az elemzésekből állítsa össze az Ön és cége igényeire szabott csomagot!

www.ictreport.hu