Ma már a pár főt foglalkoztató kisvállalatok sem állnak meg a lábukon egy-két számítógéppel. Ha viszont saját hardverparkot építenek ki, bővében lesznek a fölös kapacitásnak, hiszen a szerverek lényegesen nagyobb létszám kiszolgálására is alkalmasak volnának.

Költségek, kérdőjelek

Nincsenek mindig tisztában az informatikai rendszer költségeivel sem - beleértve a szoftverlicenc és a hardver ára mellett a karbantartó személyzet közvetlen és közvetett
költségeit, valamint a leggyakrabban elfelejtett költségtípust: a rendszerkiesések által okozott járulékos költségeket és bevételkiesést. Ám Magyarországon a vállalati szférában továbbra is a belső erőforrások dominanciája jellemző: minél kisebb egy cég, annál jobban szeretik házon belül megoldani a felmerülő it-feladatokat.

Magukban küszködnek

A hazai nagyvállalatok 58 százaléka alkalmaz integrált vállalatirányítási rendszert, a középvállalatoknál már csak 38, a kisvállalati körben pedig mindössze 9 százalékos az erp-t alkalmazók aránya. Ugyanakkor informatikai szolgáltatást a nagyvállalatok közt háromból kettő vett igénybe tavaly, a kisvállalatoknál viszont az egyharmadot sem teszi ki a számuk, jelezve annak az alapigazságnak az érvényességét, hogy azt érdemes kiszervezni, aminek az üzemeltetése különösen sokba kerül például azért, mert drága szakértelmet
köt le.

Outsourcing-konstrukcióban a legnagyobb arányban alkalmazásmenedzsmentet és alkalmazásszolgáltatást vesznek igénybe, az integrált vállalatirányítási rendszert szolgáltatási konstrukcióban [saas] használó vállalatok számát azonban Magyarországon még igencsak alacsonynak, úgyszólván a hibahatáron belülinek találja a BellResearch.

Az ódzkodás okai

Jóllehet a saját erp-t üzemeltető szervezeteknél bizonyos időszakokban csúcsra járnak a szerverek, máskor viszont üresjáratok vannak, a kisvállalkozások többsége mégis inkább a saját kiszolgáló üzemeltetését választja, vállalva az évi két-három lefagyást és a karbantartó esetenkénti kihívását, semmint a havi szolgáltatási díjat.

Bár látszólag nyilvánvaló előnyökkel jár, ha a vállalatnak nem kell a nyakába vennie az összes, licenceléssel, frissítéssel, üzemeltetéssel kapcsolatos terhet, a költségérzékeny kis- és középvállalkozások között szép számmal akadnak olyanok, amelyek félnek másra bízni adataik kezelését, nem is oktalanul - villantja fel az egyik magyarázatot Sugár Mihály, a BellResearch vezető tanácsadója. Véleménye szerint a bizalmatlanságot erősítik az olyan esetekről szóló történetek, amikor egy nem várt üzemszünet vagy összeomlás után a szolgáltató a magasabb prioritású ügyfelek ügyes-bajos dolgait vette előbbre, a kisebb ügyfelek gondját félretéve.

A kisvállalatok a szolgáltatások viszonylag magas ára mellett azért is vonakodhatnak az alkalmazásszolgáltatástól, mert - bár nagyon költségérzékenyek -, egyedi megoldásokat akarnak, ugyanis - mint az egyik szállító fogalmaz - sem pénzük, sem kultúrájuk nincs ahhoz, hogy elfogadják az alkalmazás­szolgáltatók által kínált szabványos megoldásokat.

Költség, nem beruházás

Ám a jelenlegi gazdasági környezetben - érvelnek a szolgáltatók - különösen előnyös a szoftver mint szolgáltatás modellje, mert beruházás nélkül, előre meghatározható költségszinten biztosítja a szolgáltatásokat, és lehetővé teszi az ügyfelek számára, hogy gyorsan lecseréljék a be nem vált alkalmazásokat.

Tagadhatatlan továbbá, hogy a részletes és szigorú szolgáltatási szerződéssel [sla-val] körülbástyázott szolgáltatók sokkal jobban tudják szavatolni az adatbiztonságot, mint a rendszerüket drágán kiépítő, a biztonsági meggondolásokat elhanyagoló, és nem mindenben professzionális rendszergazdát foglalkoztató szervezetek.

A modell mindenesetre - talán éppen a gazdasági nehézségek miatt - gyorsan terjed: akad olyan hazai szoftverszolgáltató, amely januárban szerződései számának megtízszereződéséről számolt be.

Kelenhegyi Péter
itBusiness