El tudja azt valaki képzelni, hogy 2009-ben egy cég ne éljen a telekommunikáció adta lehetőségekkel? Szinte kizárt, hogy egy üzleti vállalkozásnál ne telefonáljanak, és ne legyen legalább a cégvezetőnek mobiltelefonja. Napjainkban már az internet-hozzáférés is általános, legfeljebb a kis cégeknél vannak még fehér foltok.

Magától értetődő, hogy a távközlési szolgáltatásokért fizetendő díjat mindenki szeretné a lehető legjobban leszorítani. Az más kérdés, hogy ismerik-e mindenütt ennek a leghatékonyabb módját. A mikrovállalkozásoknál például meglehetősen gyakori, hogy a munkatársak lakossági mobil-előfizetéseket vesznek igénybe. Vajon miért? Ez az olcsóbb megoldás, vagy más okok húzódnak meg a háttérben?

Érvek a lakossági csomag mellett

A mobiltelefónia esetében a lakossági előfizetések üzleti célú használata melletti legfőbb érv, hogy ezek az előfizetések úgy vonhatók be az üzletmenetbe, hogy a vállalkozás részéről gyakorlatilag semmilyen beruházás nem szükséges hozzá. A mobiltelefonok ugyanis - az általuk betöltött üzleti funkció mellett - továbbra is korlátozás nélkül használhatók magáncélra is (szemben a vezetékes telefóniával, ahol például a cég telephelye meghatározza az igénybevétel helyszínét). Fontos megjegyezni azt is, hogy a mobiltársaságoknál sohasem érződött az üzleti és a lakossági előfizetések díjaiban az az éles különbség, ami akár az internet, akár a vezetékes telefonszolgáltatás esetében - üzleti díjprémiumként - jelen van. A differenciált díjstruktúra tehát nem hajthatta az egyik vagy a másik típusú előfizetés malmára a vizet.

A BellResearch kutatási eredményei azt mutatják, hogy a foglalkoztatói körbe tartozó mikrovállalati szegmensben az átlagnál sokkal magasabb a lakossági előfizetések aránya.

"A lakossági mobil-előfizetések viszonylag szabadon bevonhatók az üzleti zárt előfizetői csoportokba is. Ez - a szolgáltatók legnagyobb örömére - fizetési fegyelmet követel meg az ügyféltől, azaz arra készteti, hogy mindenképpen időben fizesse ki a számláját. Ellenkező esetben ugyanis könnyen kizárhatják a zárt előfizetői csoportból.

A mobiltársaságok számára tehát nem feltétlenül hátrányos, ha az ügyfelek lakossági csomagot választanak. Ugyanakkor a lakossági előfizetések üzleti célú használatát a vállalat is támogathatja azzal, hogy - kvázi vállalati juttatásként - kompenzálja a mobilszámla egészét vagy egy részét" - mutat rá Kovács Dániel, a BellResearch osztályvezetője.

Információ- és motivációhiány

Jóllehet a mobiltelefóniában egy üzleti ügyfél is vásárolhat lakossági publikus díjcsomagot, sőt választhat akár előfizetéses, akár pre-paid kártyát, a lakossági csomagok kedvezőtlenebbek, mint a kisüzleti típusú előfizetések - vallja Nyilas Anita, a Telkopiac.hu ügyvezetője. A mobiltársaságok számos, úgynevezett kisüzleti kedvezményt nyújtanak a mikro- és kisvállalkozásoknak, és ezzel jócskán leszorítható a mobilszámla. Cserébe természetesen vannak elvárásaik: jellemzően 2 vagy 3 éves keretszerződést kell aláírnia a cégnek szolgáltatójával.

Vajon miért marad a kisüzleti szegmens mintegy 50 százaléka mégis a lakossági díjcsomagoknál?

Nyilas Anita szerint az egyik ok az információhiány, a másik, hogy a mikro- és kisvállalkozások nem elég tudatosan kísérik figyelemmel költéseiket, nem elég motiváltak a váltásban. Valamikor évekkel ezelőtt találtak maguknak egy szimpatikus csomagot, ahhoz pedig egyszerűen lusták, hogy utánanézzenek az esetleges kedvezőbb ajánlatoknak. Olyannal is találkozott már a szakember, hogy valakinek feketén-fehéren kimutatták: jobban járna egy üzleti díjcsomaggal, mint egy lakosságival. Az illető ennek dacára nem volt hajlandó váltani, nem akarta vállalni az ezzel járó procedúrát, még akkor sem, ha a kedvezőbb ajánlatot meglévő szolgáltatója adta. Ha pedig másik szolgáltatóhoz kellene áttérni, az ügyfelek zöme végképp elveti a váltást. A kisvállalatoknál a többség nincs tisztában a számhordozhatóság lehetőségével.

Mivel az egészen kis cégeknél viszonylag kevés sim-kártyáról van szó, sokan túl alacsonynak érzik az előfizetés-váltással elérhető megtakarítást. Ha azonban jobban utánaszámolnának, éves szinten egész komoly összegek jönnének ki. Egy előfizetésen havonta akár 5-6 ezer forintot is lehet spórolni, 5 sim-kártyánál tehát évente legalább 300 ezer forinttal csökkennének a kisvállalat mobilkommunikációs költségei. A közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy a váltást a hűségnyilatkozatok is hátráltatják. Ha ugyanis valaki már letudta lakossági díjcsomagjának kötelezettségeit - azaz bármikor, következmények nélkül felmondhatja előfizetését -, akkor jól meggondolja, mielőtt egy újabb, az üzleti díjcsomagoknál jellemző két- vagy hároméves keretszerződést köt valamelyik mobiltársasággal. Nyilas Anita a jövőre nézve izgalmas kérdésnek tartja a mobilinternetet, ahol a szolgáltatók már eleve nem különböztetnek meg üzleti és lakossági csomagokat.

És a vezetékes világ?

Más a helyzet a vezetékes telefóniában és az internet-hozzáférésnél. Amennyiben a vállalkozás el szeretné számolni a vezetékestelefon-költségeit, úgy kizárólag üzleti előfizetést vásárolhat. Mivel jár ez a cégek számára?

Mindenekelőtt a lakossági előfizetési díjnál magasabb havi díjjal. Ez a gyakorlat alapvetően azon alapul, hogy a távközlési szolgáltatók feltételezik: az üzleti szereplők számára megtérül a szolgáltatás igénybevétele, így képesek rá, és ki is fizetik a díjprémiumot. Ez a tézis összességében helyes, különösen a nagyobb vállalatoknál. E cégek esetében további előnyökkel kecsegtet, hogy a szolgáltatók a magasabb forgalmat sávos kedvezményekkel honorálják. Adott esetben akár az is előfordulhat, hogy az üzleti előfizetések díja közelít a lakosságihoz, sőt akár az alá is megy. Ezzel szemben a mikrovállalatok számára ez a lehetőség sokkal kisebb mértékben nyitott, az egészen kis cégek a méretgazdaságossági jellemzőket nem tudják kihasználni.

A szolgáltatók a díjprémiumot nem csupán az elszámolhatósággal, hanem az üzleti előfizetésekhez társított extra szolgáltatásokkal is indokolják. A kutatási eredmények azonban azt mutatják, hogy ezek az extrák gyakorlatilag láthatatlanok maradnak az üzleti ügyfelek számára - jegyzi meg Kovács Dániel.

Az üzleti szegmenst tehát a távközlési társaságok valósággal belekényszerítik a lakosságinál drágább csomagokba, legyen szó akár a vezetékes telefóniáról, akár a dsl alapú internet-hozzáférésekről. Az előfizetési díjak közötti különbség legalább bruttó 1000-1500 forint, ám az internetelérésnél ez a különbség a sávszélesség növekedésével arányosan nő. Ez a díjprémium azonban - hívja fel a figyelmet Nyilas Anita - csak a havi fix díjakra vonatkozik, a percdíjak az üzleti előfizetéseknél jellemzően alacsonyabbak, mint a lakossági csomagoknál.

Mallász Judit
itBusiness