A számítógépet és internetet használó lakosság aránya évről évre bővül, de még mindig nem éri el az 50 százalékot. A kutatási adatok szerint a fennmaradó hányad megszólításához elsősorban a ''fejekben'' kell elérni változást.

A BellResearch Infokommunikációs Jelentésének legutóbbi lakossági felmérése mind a pc-t használók, mind az internetezők arányának kismértékű növekedéséről számol be; a két csoport közötti olló folyamatosan zárul, egyre több számítógép-használó internetezik. Mindezzel együtt a 2008. év közepi adatok szerint a legalább 15 éves hazai lakosok közel fele [47 százaléka] tekinthető számítógép-használónak, kétötöde [40 százaléka] internetezőnek. További jelentős számú felhasználó bevonása - mint az elzárkózás okait vizsgáló kutatási eredmények megvilágítják - pedig komoly kihívást jelenthet.
Szakadékok szélein
A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a különböző demográfiai csoportok meglehetősen eltérő pc-használati jellemzőkkel írhatók le. Leginkább a korosztályok közötti szakadék tapintható: míg a legifjabbak [15-24 évesek] közül szinte mindenki használ számítógépet, ami a 45 évesnél fiatalabbak többségéről is elmondható, addig az ennél idősebbek, különösen a 60 éven felüliek között már alig-alig találunk ilyet.
Adott tehát 4,5 millió honfitársunk, aki még alkalmanként sem ül a monitor elé. Különösen szomorú tapasztalat, hogy a felzárkózás egyik legfontosabb lehetőségétől éppen azok esnek el - tovább súlyosbítva ezzel lemaradásukat -, akiket egyéb szempontok alapján is az ország hátrányos helyzetben levő polgárai között tarthatunk számon. Így bár a digitális szakadék legszélesebbre az idősebb és fiatalabb szegmensek között nyílik, a falvak és a dél-magyarországi területek leszakadása is kézzel fogható.
Szükséglet hiánya
A kutatás tanulsága szerint az információhiányból táplálkozó érdektelenséget nevezhetjük meg a számítógép-használattól való elzárkózás elsődleges okaként. A szükséglet hiánya pedig olyan súlyos körülmény, amelynek kezelése komplex megoldásért kiált.
Elgondolkodtató, hogy bár egy irodai állás betöltése ma elképzelhetetlen alapvető számítástechnikai jártasság nélkül, az érintett válaszadók közel fele [45 százaléka] úgy érzi, hogy számára a pc-használat nem szükséges, sőt nem is jelentene hasznot. Sokáig a hazai családok kedvezőtlen anyagi körülményeit kárhoztatták a szakemberek, ha az információs társadalom perifériája szóba került. Mára érezhetően megváltozott a helyzet. Az eszközök árának erőteljes csökkenése oda vezetett, hogy az érintettek maguk sem sorolják ezt a tételt a releváns akadályok közé.
Az anyagi korlátok lebontására tett kísérletek ennek ellenére nem hiábavalók. Bár a jelenlegi nem használókat főleg attitűdbeli akadályok tartják vissza a pc-től, ám a nyitásra hajlandó elzárkózók indokai között már fontosabb helyen szerepelnek az anyagi korlátok. Az összkép azt mutatja, hogy az elzárkózók túlnyomó többsége nem mutat hajlandóságot, hogy a számítógépekhez fűződő viszonyán változtasson. Mindössze egyötödük tartja elképzelhetőnek, hogy adott körülmények között felhasználóvá váljék, az ilyen okok között előkelő helyet foglalnak el az anyagiakban kifejezhető előnyök.
A társadalom számára legkomolyabb problémát mégis az eltökélt elzárkózók jelentik. A jelenleg pc-t nem használók háromnegyede elképzelhetetlennek tartja, hogy valaha monitor elé üljön. Ez azt jelenti, hogy a penetráció növekedése az 55-60 százalékos érték környékén lefékeződhet, majd megállhat. A kedvezőtlen folyamatot megfordító megoldás nélkül pedig a társadalom digitális megosztottsága hosszú időre konzerválódhatna, sőt súlyosbodhatna.
Elemzésünk az itBusiness hetilapban jelent meg. A szerkesztett, diagramokkal illusztrált anyag honlapunkról letölthető.
Többre kíváncsi a témában, mint ez a rövid ízelítő elemzés? Részletes adatokra van szüksége a stratégiaalkotáshoz?
Ismerje meg a Magyar Infokommunikációs Jelentés oldalain a részpiaci modulok tartalmát, és az elemzésekből állítsa össze az Ön és cége igényeire szabott csomagot!
www.ictreport.hu

|