A Magyar Infokommunikációs Jelentés legutóbbi adatai szerint a hazai intézmények kétharmada élhet az it-eszközök hálózatba kötése által kínált előnyökkel, ugyanis a helyi hálózati penetráció - egy év alatt alig 3 százalékos növekedést produkálva - 66 százalékos értéknél tart. E tekintetben [sem] mutat azonban egységes képet a közszféra. Míg az it-fejlesztésekben rendszerint élenjáró központi közigazgatási intézmények szegmensében gyakorlatilag teljesnek mondható az ellátottság, addig a sereghajtóként számon tartott egészségügyi intézmények esetében az 50 százalékot sem éri el.

A felmérés tapasztalatai szerint egyelőre csak a nagyobb intézmények gondolkodnak helyi hálózatok kiépítésében. Ezt mutatja, hogy az összekötött gépek átlagos száma meghaladja az 50 darabot, az egyébként a helyi hálózati penetrációját tekintve lemaradásban levő egészségügyi szegmensben pedig megközelíti a 80-at - mutatnak rá a kutatók.

Nem magától értetődő

A helyi hálózatok relatíve alacsony elterjedtségéből arra következtethetünk, hogy a közszféra jelentős részében egyelőre sem a csoportmunka kiterjedt alkalmazásából származó előnyök, sem a beszerzett eszközök hatékony kihasználása, nem számít magától értetődő követelménynek a folyamatokért felelős döntéshozók számára. Némi bizakodásra adhat okot ugyanakkor, hogy a helyi  hálózattal nem rendelkező intézmények közel tizede nyilatkozott úgy, tervezi annak kiépítését.

A BellResearch vállalati körben végzett kutatásai ezzel szemben arra utalnak, hogy bár az 1-9 fős mikrovállalkozások körében az egészségügyi intézmények szegmensében mérthez hasonlóan alacsony az elterjedtség, az ennél nagyobb vállalatok esetében erőteljesen jelentkezik a törekvés a számítógépes hálózatok kiépítésére. A közepes és a nagy cégek körében közel 100 százalékos ellátottságról beszélhetünk, a 10-49 főt foglalkoztató kisvállalatok idevágó 66 százalékos adata pedig az intézményi szféra átlagát hozza.

Kiszolgálóból kevés van

A helyi hálózatal rendelkező intézmények 70 százalékában találunk dedikált kiszolgálót, és ez az arány nem mutat elmozdulást a BellResearch egy évvel korábbi mérése óta. Vagyis az összkép arra utal, hogy bár a hálózattal rendelkező intézmények többsége a szerver-kliens architektúrát részesíti előnyben, a szerverfunkciók még nem számítanak nélkülözhetetlennek a vizsgált populációban.

Következtetésként az is levonható a számokból, hogy szakadék húzódik a célcsoport szervezetei között. Egy kis részük hálózatba kötötte számítógépeit, sőt szervert is alkalmaz, míg több mint harmaduk csak különálló pc-ket üzemeltet.

A teljes intézményi kör valamivel kevesebb mint felében találunk legalább egy szervert, ami [átlagosan 3,6 darabos állománnyal] 23 ezer darabos installált bázist jelent. Itt is kiemelhetjük a központi költségvetési szegmenst, amely erős felülreprezentáltságot mutat, hiszen a kiszolgálóval rendelkező intézményeknek csupán 6 százalékát teszi ki, mégis a teljes állomány közel egyharmadát ezek
az intézmények használják.

Az üzemeltetési metódusok között a közszférában továbbra is a hagyományos [saját telephelyen, saját üzemeltetés] konstrukció dominál, ami megegyezik a vállalatok gyakorlatával. Az összes intézmény 93 százaléka kizárólag hagyományos konstrukcióban üzemeltetett szerverekkel rendelkezik, a hoszting és kolokációs szolgáltatások igénybevétele egyelőre csak az intézmények töredékére jellemző.

Elemzésünk az itBusiness hetilapban jelent meg. A szerkesztett, diagramokkal illusztrált anyag honlapunkról letölthető.

Többre kíváncsi a témában, mint ez a rövid ízelítő elemzés? Részletes adatokra van szüksége a stratégiaalkotáshoz?

Ismerje meg a Magyar Infokommunikációs Jelentés oldalain a részpiaci modulok tartalmát, és az elemzésekből állítsa össze az Ön és cége igényeire szabott csomagot!

www.ictreport.hu