A penetráció kismértékű növekedése nem tudta ellensúlyozni a piac 2007 óta megfigyelt zsugorodását, amiért leginkább az egy ügyfélre eső bevételek csökkenése, a zárt előfizetői csoportok dinamikus térnyerése, illetve a közszférát is érintő makrogazdasági és strukturális változások a felelősek.

A mobiltelefónia intézményi piacán a 2009-es évben a penetráció kismértékű növekedését lehetett megfigyelni - derül ki a BellResearch Magyar Infokommunikációs Jelentés című kutatássorozatának eredményeiből. 2008-ban az összes költségvetési szervezet 62 százaléka rendelkezett mobiltelefon-előfizetéssel, a mutató egy év alatt kismértékben, 64 százalékra emelkedett.
Oktatás 43 százalék
A napi ügymenet, ügyvitel támogatására mindazonáltal ennél több intézmény használ mobilt, hiszen kis részük [mintegy 4 százalékuk] más szervezet által előfizetett sim-eket vesz igénybe - mutatnak rá a kutatók. Fontos kiemelni továbbá, hogy a közszféra szervezetei közül egyedül az oktatási intézményeknél emelkedett a penetrációs mutató [39-ről 43 százalékra], míg sem az egészségügyi, sem pedig a központi és az önkormányzati közigazgatási körben nem sikerült újabb előfizetőket akvirálniuk a szolgáltatóknak. Mindezek ellenére az oktatási intézmények szegmense a mobiltelefónia szempontjából még mindig jóval kevésbé számít ellátottnak.

A mobiltelefon-előfizetéssel rendelkező költségvetési szervezetek arányának növekedése azonban nem párosult a sim-kártyák számának bővülésével. A közszféra által használt kártyák volumene a 2008/2009-es időszakban nem változott szignifikáns mértékben, ami jól jelzi, hogy elsősorban költségracionalizálási megfontolások miatt a szervezetek legnagyobb része nem vásárolt új előfizetéseket, sőt, számos intézmény - elsősorban a leépítések miatt - kevesebb kártyára tartott igényt. Ez utóbbit az is alátámasztja, hogy a szervezetek 4 százaléka lemondott mobil-előfizetést a tavalyi évben.
Árérzékenység
A sim-kártyák volumenének stagnálása mellett az elmúlt évben a piac jelentős mértékben, mintegy 7-8 százalékkal zsugorodott, ami elsősorban az arpu-k [az egy ügyfélre eső bevételek] csökkenésére vezethető vissza - mutat rá a BellResearch elemzése. 2009-ben átlagosan 6-7 százalékkal volt alacsonyabb a költségvetési intézmények mobilszámlája, mint egy évvel korábban. Legnagyobb mértékben - az e téren amúgy legnagyobb ráfordítással rendelkező - központi költségvetési intézmények körében esett vissza az átlagos mobiltelefonálási költés. A válság és a kormányzati intézkedések egyaránt arra késztették a költségvetési intézményeket, hogy csökkentsék kiadásaikat, ami miatt a mobiltávközlés területén is egyre inkább árérzékennyé váltak; ez a verseny erősödéséhez, a tarifák csökkenéséhez és a költségkontroll iránti növekvő igényhez vezetett. A ráfordítások csökkenéséhez szervesen hozzájárulnak a vállalati mobilhálózatok, a mobil cug-ok [closed user group - zárt felhasználói csoportok] is. Ezek elterjedtsége jelentősen növekedett az elmúlt év során, és 2009-ben megközelítette a kétharmados arányt az előfizetéssel bíró intézmények körében.
A kutatássorozat eredményeiből kiderül, hogy az operátorok hang alapú szolgáltatásokból származó bevételének folyamatos csökkenését az intézményi szegmensben sem képesek ellensúlyozni az amúgy növekvő mobiladat-/mobilinternet-bevételek. Ebben a körben a mobilhasználat döntő mértékben a hang alapú szolgáltatásokhoz kötődik. Ezek a szervezetek leginkább a központi költségvetési körből kerülnek ki. Az adatátviteli szolgáltatások közül a mobilinternet, valamint a mobil e-mail használata számít viszonylag elterjedtnek, azonban az érintett intézményekben is igencsak behatárolt a használatra jogosultak köre: a mobilinternet ma még a közszférában jellemzően a vezetők kiváltságai közé tartozik.
Elemzésünk az itBusiness hetilapban jelent meg.

|